Your new post is loading...
From
index
Múlt éjjel egy hazafelé tartó gépen a pasimmal megkértünk egy nőt, hogy cseréljen helyet velem, hogy együtt ülhessünk. Azon viccelődtünk, hogy talán az új szomszédja lesz élete szerelme, és hát, most prezentálom nektek ezt a threadet.
Az ember nemcsak a saját életét tudja megosztani fűvel-fával, hanem másokét is, ha ezt valamilyen okból jó ötletnek tartja. Kicsit ironikus is, hogy miközben a jogvédők folyton a felülről jövő állami és céges megfigyeléstől féltenek – persze jogosan – minket, ugyanez a veszély valójában alulról is fenyeget. Bárkitől, akinek van a kezében egy okostelefon.
Mindig volt lehetőségünk arra, hogy belekotnyeleskedjünk mások életébe, fecsegjünk róla, kiteregessük a másra nem tartozó részleteket. Mára, azonban, bekövetkezett néhány változás.
Az egyik a méret és a sebesség. Ezrek, tízezrek, milliók láthatják–hallhatják a fecsegésünket. Percek vagy órák alatt jut el hihetetlen tömegekhez, amit közzétettünk – főleg, ha valakinek kellemetlen lehet.
A másik a kontroll. Amint kiböfögtük magunkból, önálló életre kel az alkotásunk, többé nem sokat tehetünk a lavina megállítására.
A harmadik a jutalom, az azonnali jutalom. A “tömeget” nem érdekli, hogy etikus vagy szemétség, amit közzétettünk. Ha lehet rajta élcelődni, csámcsogni, szörnyülködni, élvezkedni, akkor szívesen fogyasztja és terjeszti. A jutalom a hírnév. A hírnévvel általában pénz is jár, hiszen még komoly cégek is lecsapnak a durván etikátlan emberekre, és felhasználják a népszerűségüket a saját reklámozásukra.
Nem csoda, hogy imhol–néhol eltéved valaki, és helytelenül cselekszik. Ebben a történetben végül elismerte a hibáját, de addigra már sok kellemetlenséget okozott a sértettnek. A “nézők” egy része még a sértett tiltakozása és az elkövető bocsánatkérése után sem helytelenítette a történteket. Az életünk nyilvános, mi a gond a közzétételében? (Megjegyzés: a közzétevő a saját fantáziáját is beleszőtte a történetbe, így meg is hamisította azt – de ez se baj, ehhez is hozzá vagyunk szokva.)
A cikk konklúziójához hozzátehetjük azt is, hogy a szervezett megfigyelést ezek a személyes közzétételek kiegészítik és erősítik.
Mit tehetünk (tehetnénk) ellene? Ugyanazt, amit általában a médiaszemét ellen: nem olvasni, nem követni, nem továbbadni, nem fizetni, nem jutalmazni. Ehhez “csak” az kellene, hogy felfogjuk végre, hogy mit támogatunk, amikor elolvassuk, reagálunk rá, továbbadjuk stb. Nem látok rá esélyt….
https://twitter.com/hashtag/PlaneBae
http://www.businessinsider.com/planebae-saga-woman-privacy-anonymity-2018-7
#twitter #privacy #magánszféra #PlaneBae