collaboration
9.4K views | +0 today
Follow
Your new post is loading...
Scooped by Pál Kerékfy
Scoop.it!

Kukába a kaját! 

Kukába a kaját!  | collaboration | Scoop.it
This chart hows total annual household waste produced in selected countries.
Pál Kerékfy's insight:

Már majdnem elértük az éves 1 milliárd tonnát! Szép eredmény, ugye? 

Az ENSZ Környezetvédelmi Programja (United Nations Environment Programme) elemzése szerint évente ennyi élelmiszer megy veszendőbe. Átfutottam a 100 oldalas tanulmányt,és arra jutottam, hogy alapos, tudományos munka, sok-sok szakember tudásán és munkáján alapszik, ezért érdemes komolyan venni. 

A mellékelt ábra olyan nagy országok adataiból készült, amelyek esetében nagy vagy közepes az eredmények megbízhatósága. Az országok többsége nem tartozik ebbe a körbe, ezért jó lenne az adatgyűjtést egységessé és megbízhatóvá tenni. 

Milyen érdekességeket látok az adatok között? 

  • Az nem meglepő, hogy a két legnagyobb lélekszámú ország van az első két helyen. Erre számítani lehetett.
  • Az egy kicsit meglepett, hogy fejlett országokban milyen nagy az egy főre eső pazarlás. Nem mintha nem engedhetnék meg maguknak, de nagyobb környezettudatosságra számítottam.
  • Oroszország kifejezetten meglepett. Mi lehet az oka annak, hogy ott ilyen kevés élelmiszert pazarolnak el? 
  • Miért India a második legjobb (legkevesebbet pazarló) a listán? Általában kevés az élelem, így nincs sok elvesztegetni való? 

Az eredmények azt mutatják, hogy a háztartásokban veszendőbe menő élelmiszer több, mint a vendéglátás és a kereskedelem együttes “termése”. 

Azt írják: ha az elpazarolt élelmiszer egy ország lenne, akkor a harmadik legnagyobb lenne az üvegházhatású gázok kibocsátása terén. 

Úgy gondolom, hogy van itt még egy érdekes probléma. A gazdaság bűvös száma a GDP (a bruttó nemzeti termék), valójában nem ad valós képet arról, hogy mennyire jól működik egy ország gazdasága. Hogy jön ez ide? A feleslegesen megtermelt élelmiszer minden költsége (beleértve a hulladék kezelését is) gazdasági eredményként jelenik meg, vagyis növeli a GDP-t (ahogy minden más feleslegesen vagy károsan végzett tevékenység is).. 

#waste #food #foodwaste #China #India #USA #Australia #Spain #Japan #Germany #France #UK #Russia #UNEP #UnitedNations #environment #környezetvédelem 

No comment yet.
Scooped by Pál Kerékfy
Scoop.it!

Mi lesz velünk Kína nélkül?

Mi lesz velünk Kína nélkül? | collaboration | Scoop.it

Last year, China announced it will no longer be importing plastic waste into the country and as new analysis shows, that's a huge problem for the rest of the world.

Pál Kerékfy's insight:

Kína nagy szolgálatot tett a világnak azzal, hogy megvette a használt műanyagokat. 30 év alatt 80 milliárd dollárt fizetett a 170 millió tonna anyagért. Ennek most vége, és ezzel negyedére eshet a felvevőpiac.

 

Érdekes, hogy a nagy “termelők” maguk is importálnak! Mi lesz a válaszuk? Kevesebb műanyag? Jobb hasznosítás? Több mehet a tengerekbe?

 

Hogy érinti ez a változás azt az ígéretes vállalkozást, hogy az óceánokból begyűjtik a műanyagot?

 

#China #USA #Netherlands #Germany #Belgium #Canada #plastic #waste #environment #recycling

No comment yet.
Scooped by Pál Kerékfy
Scoop.it!

Vodafone showcases the age of M2M | I-CIO

Vodafone showcases the age of M2M | I-CIO | collaboration | Scoop.it

Vodafone hasn’t been slow to show its hand in this area. Six years ago, the company employed just six M2M technology experts worldwide. That’s grown to a 1,400-strong specialist division offering end-to-end IoT solutions and services, with local teams in multiple countries and a core data center dedicated to managing the streams of data pouring in from different IoT applications.

Pál Kerékfy's insight:

Sokat lehet olvasni a "dolgok" internetre kapcsolásáról, azon belül is főleg a magáncélú használatot emelik ki. Pár napja osztottam meg a Gartner becslését, hogy idén 8,4 milliárdra nő az ilyen ketyerék száma, és a felhasználói eszközök uralják a terepet.
Ezért is érdekes ez az 5 példa az üzleti élet egészen különböző területeiről (rugalmas autókölcsönző, csatornadugulás megelőzése, távoli gépek TMK-ja, biciklik lopás elleni védelme, tehenek elletése) jönnek a példák.
A Vodafone hálózatán jönnek létre az M2M (gép-gép) kapcsolatok, mert nincsenek a céges WiFi hatókörén belül az eszközök.

#M2M #Vodafone #Karcher #BMW #Sixt #environment #bicycle #theft #Moocall #VanMoof #calving

No comment yet.
Curated by Pál Kerékfy
collaboration expert, CIO, mathematician, university teacher

I share my experience in collaboration, IT service management, risk & security with students and others.

My blog:

https://kerekfypal.blog