collaboration

A matematika érettségi vizsga is kicsit olyan, mint a magyar foci: mindenki ért hozzá, de legalábbis véleménye van róla. Általában lesújtó. Mindenekelőtt természetesen  az idei volt a legnehezebb. Minden évben. A 2019-es év ebből a szempontból különleges volt. Már a vizsga napján online petíció indult. A hírportálokat ellepték a vizsga nehézségét reklamáló visszhangokról szóló tudósítások. Csapodi Csaba és Koncz Levente azonban megnézte, mit mutatnak a statisztikák.

Arany Dániel szerkesztésében 1893 decemberében megjelent a Középiskolai Mathematikai Lapok Mutatványszáma, és 1894 januárjától útjára indult a Lap.

A Középiskolai Matematikai Lapoknak három korszakát különböztetjük meg, mert háromszor indították újra.

1. korszak: Az elindulás (1894−1914)

Szerkesztői: Arany Dániel (1893/94−1896), Rátz László (1896−1914) és Antal Márk (1907−1914)

1. korszak: Az újrakezdés (1925−1939)

Szerkesztő: Faragó Andor

1. korszak: Új sorozat (1947-től napjainkig)

Felelős (fő)szerkesztői: Soós Paula (1946−1947), Surányi János (1947−1959), Neukomm Gyula (1952−1957), Lukács Ottó (1957−1958), Bakos Tibor (1958−1974), Fried Ervinné (1974−1990), Pataki János (1986−1988, 1990−1992), Lugosi Erzsébet (1990−1992), Fried Ervinné (1992−1993), Oláh Vera (1993−2002), Nagy Gyula (2002−2015), Ratkó Éva (2015−)

1959-ben Romániában volt az első Nemzetközi Matematikai Diákolimpia, idén nyáron pedig az 59-edik olimpiát rendezték meg Kolozsváron. A verseny hivatalos honlapján az érdeklődő megtalálja a feladatokat, az eredményeket és részletes statisztikákat, de akit érdekel, itt is elolvashatja a világ legjobb középiskolás matematikusainak feltett példákat. Ebben az írásban a magyar résztvevők élményeit jegyezte le Dobos Sándor.