This chart hows total annual household waste produced in selected countries.
Get Started for FREE
Sign up with Facebook Sign up with Twitter
I don't have a Facebook or a Twitter account
![]()
![]() This chart hows total annual household waste produced in selected countries. No comment yet.
Sign up to comment
![]() There is increasing recognition that GDP measures or GDP per capita are insufficent when it comes to understanding the true economic well-being of households. That has resulted in research becoming increasingly focused on household income with a higher emphasis on income inequality. A recent OECD paper analyzed the distribution of household wealth across 28 countries. The situation is by far the worst in the United States where the richest 10 percent of households own 79 percent of the wealth. The bottom 60 percent of American households only own 2.4 percent of household wealth. The situation is the same in Europe where the inequality gap is particularly wide in some countries. In the Netherlands, 68 percent of wealth is owned by the top 10 percent of households while in Denmark, the figure is 64 percent. The OECD found that in both countries, the share of wealth held by the bottom 60 percent of households is negative, meaning that on average, they have liabilities exceeding the value of their assets.
Pál Kerékfy's insight:
Ez egy hosszú ideje létező ördögi spirál. A vagyon és a jövedelem a fejlett országokban nagyon durván koncentrálódik, gyorsan nőnek a jövedelmi és vagyoni különbségek. A tőke szempontjából ez nem azért baj, mert “igazságtalan”. A baj az, hogy a gazdagok viszonylag sokkal kevesebbet költenek, így a pénz kivonódik a gazdaságból, nem generál keresletet. Ha alacsony a kereslet, csak olcsón lehet termelni. Egyre kevesebb embernek lesz rendes jövedelme, a kereslet tovább csökken. A költségcsökkentési nyomás növeli az automatizációt, amitől (talán csak ideiglenesen, néhány évre vagy évtizedre) csökken a munkahelyek száma. Folytatódik az út lefelé a spirálban…
A legrosszabb helyzetben Észak-Amerika és Nyugat-Európa van. Egyes országokban a skála alsó 60%-ában lévő háztartásoknak negatív az átlagos vagyona! (Több mint a fele a háztartásoknak élhet nagyon súlyos adósságcsapdában!)
A szokásos mérőszám (az egy főre eső bruttó hazai termék) rossz, ezt egyáltalán nem mutatja. Másképp kellene mérni az országok gazdasági egészségét!
Ez a grafikon egy nagyon részletes, 28 országot bemutató OECD-tanulmány egy kiragadott adatát mutatja be. A teljes tanulmány (angol, 70 oldal) itt található: https://read.oecd-ilibrary.org/economics/inequalities-in-household-wealth-across-oecd-countries_7e1bf673-en#page1
Biztos érdekel többeket Magyarország helyzete. Az egyenlőtlenség területén jól állunk, 18 ország áll nálunk rosszabbul a 28-ból. Ennek nem kell nagyon örülni, mert nálunk is fokozódik majd az egyenlőtlenség… Itt egy részletes táblázat: https://read.oecd-ilibrary.org/economics/inequalities-in-household-wealth-across-oecd-countries_7e1bf673-en#page16
Nem akarok úgy csinálni, mintha értenék a világgazdasághoz, de csak elmondom, hogy szerintem valami radikális változásra van szükség a jövedelmek elosztásában. Nem folytatódhat az a rendszer, hogy az értéket előállító emberek a lehető legkevesebb pénzt kapják a munkájukért, mert így a rendszer saját magát öli meg... #OECD #USA #Netherlands #Denmark #Germany #UK #Canada #France #Hungary #inequality #wealth #automation #robotics #GDP
![]() When designing or revamping a digital workplace, CIOs and other IT leaders must navigate a complex variety of demographic, role-related and attitudinal factors.
Pál Kerékfy's insight:
Felmérték, hogy különböző élethelyzetű emberek hogyan viszonyulnak az elektronikus (digitális) munkakörnyezethez. Öt csoportba osztották őket életkor, a technológiához való viszony, az irodai vagy otthoni munka preferálása, az eszközhasználat és más szempontok alapján.
Ilyen helyzetekre, ilyen viszonyulásra érdemes felkészülniük a munkáltatóknak. Egyik csoportot sem jó figyelmen kívül hagyni!
#Gartner #Digital #Smart @Gartner @itangohu #workplace #workforce #USA #UK #Germany #Singapore #France #Japan #Australia
![]() There is increasing recognition that GDP measures or GDP per capita are insufficent when it comes to understanding the true economic well-being of households. That has resulted in research becoming increasingly focused on household income with a higher emphasis on income inequality. A recent OECD paper analyzed the distribution of household wealth across 28 countries. The situation is by far the worst in the United States where the richest 10 percent of households own 79 percent of the wealth. The bottom 60 percent of American households only own 2.4 percent of household wealth. The situation is the same in Europe where the inequality gap is particularly wide in some countries. In the Netherlands, 68 percent of wealth is owned by the top 10 percent of households while in Denmark, the figure is 64 percent. The OECD found that in both countries, the share of wealth held by the bottom 60 percent of households is negative, meaning that on average, they have liabilities exceeding the value of their assets.
Pál Kerékfy's insight:
Már több mint 10 éve felfigyelt sok szakértő erre az ördögi spirálra. A vagyon és a jövedelem a fejlett országokban nagyon durván koncentrálódik, gyorsan nőnek a jövedelmi különbségek. A tőke szempontjából ez nem azért baj, mert “igazságtalan”. (Nem is lenne könnyű a javak “igazságos” elosztását meghatározni!) A baj az, hogy a gazdagok viszonylag sokkal kevesebbet költenek, így a pénz kivonódik a gazdaságból, nem generál keresletet. Ha alacsony a kereslet, csak olcsón lehet termelni. Egyre kevesebb embernek lesz rendes jövedelme, a kereslet tovább csökken. A költségcsökkentési nyomás növeli az automatizációt, amitől (talán csak ideiglenesen, néhány évre vagy évtizedre) csökken a munkahelyek száma. Folytatódik az út lefelé a spirálban…
A legrosszabb helyzetben Észak-Amerika és Nyugat-Európa van. Egyes országokban a skála alsó 60%-ában lévő háztartásoknak negatív az átlagos vagyona! (Több mint a fele a háztartásoknak élhet nagyon súlyos adósságcsapdában!)
A szokásos mérőszámok (bruttó hazai termék és az egy főre eső) ezt egyáltalán nem mutatják. Másképp kellene mérni az országok gazdasági egészségét!
Ez a grafikon egy nagyon részletes, 28 országot bemutató OECD-tanulmány egy kiragadott adatát mutatja be. A teljes tanulmány (angol, 70 oldal) itt található: https://read.oecd-ilibrary.org/economics/inequalities-in-household-wealth-across-oecd-countries_7e1bf673-en#page1
Biztos érdekel többeket Magyarország helyzete. Az egyenlőtlenség területén jól állunk, 17 ország áll nálunk rosszabbul a 28-ból. Ennek nem kell nagyon örülni, mert nálunk is fokozódik majd az egyenlőtlenség… Itt egy részletes táblázat: https://read.oecd-ilibrary.org/economics/inequalities-in-household-wealth-across-oecd-countries_7e1bf673-en#page16
Nem akarok úgy csinálni, mintha értenék a világgazdasághoz, de csak elmondom, hogy szerintem valami radikális változásra van szükség a jövedelmek elosztásában. Nem folytatódhat az a rendszer, hogy az értéket előállító emberek a lehető legkevesebb pénzt kapják a munkájukért, mert így a rendszer saját magát öli meg... #OECD #USA #Netherlands #Denmark #Germany #UK #Canada #France #Hungary #inequality #wealth #automation #robotics #GDP |
Curated by Pál Kerékfy
collaboration expert, CIO, mathematician, university teacher
I share my experience in collaboration, IT service management, risk & security with students and others. My blog: https://kerekfypal.blog |
Már majdnem elértük az éves 1 milliárd tonnát! Szép eredmény, ugye?
Az ENSZ Környezetvédelmi Programja (United Nations Environment Programme) elemzése szerint évente ennyi élelmiszer megy veszendőbe. Átfutottam a 100 oldalas tanulmányt,és arra jutottam, hogy alapos, tudományos munka, sok-sok szakember tudásán és munkáján alapszik, ezért érdemes komolyan venni.
A mellékelt ábra olyan nagy országok adataiból készült, amelyek esetében nagy vagy közepes az eredmények megbízhatósága. Az országok többsége nem tartozik ebbe a körbe, ezért jó lenne az adatgyűjtést egységessé és megbízhatóvá tenni.
Milyen érdekességeket látok az adatok között?
Az eredmények azt mutatják, hogy a háztartásokban veszendőbe menő élelmiszer több, mint a vendéglátás és a kereskedelem együttes “termése”.
Azt írják: ha az elpazarolt élelmiszer egy ország lenne, akkor a harmadik legnagyobb lenne az üvegházhatású gázok kibocsátása terén.
Úgy gondolom, hogy van itt még egy érdekes probléma. A gazdaság bűvös száma a GDP (a bruttó nemzeti termék), valójában nem ad valós képet arról, hogy mennyire jól működik egy ország gazdasága. Hogy jön ez ide? A feleslegesen megtermelt élelmiszer minden költsége (beleértve a hulladék kezelését is) gazdasági eredményként jelenik meg, vagyis növeli a GDP-t (ahogy minden más feleslegesen vagy károsan végzett tevékenység is)..
#waste #food #foodwaste #China #India #USA #Australia #Spain #Japan #Germany #France #UK #Russia #UNEP #UnitedNations #environment #környezetvédelem