collaboration
9.1K views | +0 today
Follow
Your new post is loading...
Scooped by Pál Kerékfy
Scoop.it!

Kit figyelnek meg a kínaiak?

Kit figyelnek meg a kínaiak? | collaboration | Scoop.it

A large share of countries around the world are now using Chinese AI surveillance technology, including facial recognition technology, in full or in part. This is according to a report by Carnegie Endowment for International Peace. Many countries are combining Chinese tech with U.S.-made surveillance tech, among them the U.S. and China themselves, but also India, Australia, Brazil and several European countries. Many countries in Latin America, South-East Asia, Africa and the Middle East are relying on Chinese technology alone after participating in the Belt and Road initiative, as are Japan, Italy and the Netherlands.

Pál Kerékfys insight:

Érdekes, sőt meglepő! Mely országok hagyatkoznak teljesen kínai technológiára a polgáraik mesterséges intelligenciával (pl.: arcfelismerő rendszerrel) való megfigyelésében? Nem mind meglepetés, Latin-Amerika, Délkelet-Ázsia, Afrika és a Közel-Kelet szinte várható volt. De Hollandia, Japán és Olaszország

Az, hogy az USA a sajátja mellett kínait is használ, és Kína a sajátja mellett amerikait is, kevésbé lep meg. 

Az a statisztika is érdekes kérdéseket vet fel, hogy a hatalomgyakorlás módja és a nagyközönség szisztematikus megfigyelése között milyen a kapcsolat. A liberális demokráciák vezetnek. (Persze, ennek simán lehet annyi az oka, hogy több pénzük van effélére.) 

Annak fényében, amivel állandóan vádolják a kínai technológiai cégeket és az ország vezetését (és valószínűleg nem alaptalanul), meglep, hogy a fejlett nyugati demokráciák kínai technológiára támaszkodnak egy ennyire kritikus területen. 

Mi lehet ennek az oka? Nincs valódi alternatíva? A cikk szerint a három nagy amerikai cég (IBM, Palantir és Cisco) csak kullog a sokat bírált Huawei mögött. Ami azt illeti, a Palantirnak sem kell a szomszédba mennie egy kis erkölcstelen módszerért: http://collaboration.kerekfypal.blog/p/4095150120/2018/03/07/evek-ota-titokban-figyelik-new-orleans-lakoit-a-palantir-technologiajaval

#China #USA #Huawei #Palantir #IBM #Cisco #Kína #Hollandia #Netherlands #Italy #Olaszország #Japan #AI #surveillance #facial

No comment yet.
Scooped by Pál Kerékfy
Scoop.it!

Fejlettebb = társadalmi szakadék (ördögi spirál)

Fejlettebb = társadalmi szakadék (ördögi spirál) | collaboration | Scoop.it

There is increasing recognition that GDP measures or GDP per capita are insufficent when it comes to understanding the true economic well-being of households. That has resulted in research becoming increasingly focused on household income with a higher emphasis on income inequality. A recent OECD paper analyzed the distribution of household wealth across 28 countries.

The situation is by far the worst in the United States where the richest 10 percent of households own 79 percent of the wealth. The bottom 60 percent of American households only own 2.4 percent of household wealth.  

The situation is the same in Europe where the inequality gap is particularly wide in some countries. In the Netherlands, 68 percent of wealth is owned by the top 10 percent of households while in Denmark, the figure is 64 percent. The OECD found that in both countries, the share of wealth held by the bottom 60 percent of households is negative, meaning that on average, they have liabilities exceeding the value of their assets.

Pál Kerékfys insight:

Ez egy hosszú ideje létező ördögi spirál. A vagyon és a jövedelem a fejlett országokban nagyon durván koncentrálódik, gyorsan nőnek a jövedelmi és vagyoni különbségek. A tőke szempontjából ez nem azért baj, mert “igazságtalan”. A baj az, hogy a gazdagok viszonylag sokkal kevesebbet költenek, így a pénz kivonódik a gazdaságból, nem generál keresletet. Ha alacsony a kereslet, csak olcsón lehet termelni. Egyre kevesebb embernek lesz rendes jövedelme, a kereslet tovább csökken. A költségcsökkentési nyomás növeli az automatizációt, amitől (talán csak ideiglenesen, néhány évre vagy évtizedre) csökken a munkahelyek száma. Folytatódik az út lefelé a spirálban…

 

A legrosszabb helyzetben Észak-Amerika és Nyugat-Európa van. Egyes országokban a skála alsó 60%-ában lévő háztartásoknak negatív az átlagos vagyona! (Több mint a fele a háztartásoknak élhet nagyon súlyos adósságcsapdában!)

 

A szokásos mérőszám (az egy főre eső bruttó hazai termék) rossz, ezt egyáltalán nem mutatja. Másképp kellene mérni az országok gazdasági egészségét!

 

Ez a grafikon egy nagyon részletes, 28 országot bemutató OECD-tanulmány egy kiragadott adatát mutatja be. A teljes tanulmány (angol, 70 oldal) itt található: https://read.oecd-ilibrary.org/economics/inequalities-in-household-wealth-across-oecd-countries_7e1bf673-en#page1

 

Biztos érdekel többeket Magyarország helyzete. Az egyenlőtlenség területén jól állunk, 18 ország áll nálunk rosszabbul a 28-ból. Ennek nem kell nagyon örülni, mert nálunk is fokozódik majd az egyenlőtlenség… Itt egy részletes táblázat: https://read.oecd-ilibrary.org/economics/inequalities-in-household-wealth-across-oecd-countries_7e1bf673-en#page16

 

Nem akarok úgy csinálni, mintha értenék a világgazdasághoz, de csak elmondom, hogy szerintem valami radikális változásra van szükség a jövedelmek elosztásában. Nem folytatódhat az a rendszer, hogy az értéket előállító emberek a lehető legkevesebb pénzt kapják a munkájukért, mert így a rendszer saját magát öli meg...

#OECD #USA #Netherlands #Denmark #Germany #UK #Canada #France #Hungary #inequality #wealth #automation #robotics #GDP

No comment yet.
Scooped by Pál Kerékfy
Scoop.it!

A középrétegek lecsúszása az egyik legnagyobb veszély

A középrétegek lecsúszása az egyik legnagyobb veszély | collaboration | Scoop.it

There is increasing recognition that GDP measures or GDP per capita are insufficent when it comes to understanding the true economic well-being of households. That has resulted in research becoming increasingly focused on household income with a higher emphasis on income inequality. A recent OECD paper analyzed the distribution of household wealth across 28 countries.

The situation is by far the worst in the United States where the richest 10 percent of households own 79 percent of the wealth. The bottom 60 percent of American households only own 2.4 percent of household wealth.  

The situation is the same in Europe where the inequality gap is particularly wide in some countries. In the Netherlands, 68 percent of wealth is owned by the top 10 percent of households while in Denmark, the figure is 64 percent. The OECD found that in both countries, the share of wealth held by the bottom 60 percent of households is negative, meaning that on average, they have liabilities exceeding the value of their assets.

Pál Kerékfys insight:

Már több mint 10 éve felfigyelt sok szakértő erre az ördögi spirálra. A vagyon és a jövedelem a fejlett országokban nagyon durván koncentrálódik, gyorsan nőnek a jövedelmi különbségek. A tőke szempontjából ez nem azért baj, mert “igazságtalan”. (Nem is lenne könnyű a javak “igazságos” elosztását meghatározni!) A baj az, hogy a gazdagok viszonylag sokkal kevesebbet költenek, így a pénz kivonódik a gazdaságból, nem generál keresletet. Ha alacsony a kereslet, csak olcsón lehet termelni. Egyre kevesebb embernek lesz rendes jövedelme, a kereslet tovább csökken. A költségcsökkentési nyomás növeli az automatizációt, amitől (talán csak ideiglenesen, néhány évre vagy évtizedre) csökken a munkahelyek száma. Folytatódik az út lefelé a spirálban…

 

A legrosszabb helyzetben Észak-Amerika és Nyugat-Európa van. Egyes országokban a skála alsó 60%-ában lévő háztartásoknak negatív az átlagos vagyona! (Több mint a fele a háztartásoknak élhet nagyon súlyos adósságcsapdában!)

 

A szokásos mérőszámok (bruttó hazai termék és az egy főre eső) ezt egyáltalán nem mutatják. Másképp kellene mérni az országok gazdasági egészségét!

 

Ez a grafikon egy nagyon részletes, 28 országot bemutató OECD-tanulmány egy kiragadott adatát mutatja be. A teljes tanulmány (angol, 70 oldal) itt található: https://read.oecd-ilibrary.org/economics/inequalities-in-household-wealth-across-oecd-countries_7e1bf673-en#page1

 

Biztos érdekel többeket Magyarország helyzete. Az egyenlőtlenség területén jól állunk, 17 ország áll nálunk rosszabbul a 28-ból. Ennek nem kell nagyon örülni, mert nálunk is fokozódik majd az egyenlőtlenség… Itt egy részletes táblázat: https://read.oecd-ilibrary.org/economics/inequalities-in-household-wealth-across-oecd-countries_7e1bf673-en#page16

 

Nem akarok úgy csinálni, mintha értenék a világgazdasághoz, de csak elmondom, hogy szerintem valami radikális változásra van szükség a jövedelmek elosztásában. Nem folytatódhat az a rendszer, hogy az értéket előállító emberek a lehető legkevesebb pénzt kapják a munkájukért, mert így a rendszer saját magát öli meg...

#OECD #USA #Netherlands #Denmark #Germany #UK #Canada #France #Hungary #inequality #wealth #automation #robotics #GDP

No comment yet.
Scooped by Pál Kerékfy
Scoop.it!

Mi lesz velünk Kína nélkül?

Mi lesz velünk Kína nélkül? | collaboration | Scoop.it

Last year, China announced it will no longer be importing plastic waste into the country and as new analysis shows, that's a huge problem for the rest of the world.

Pál Kerékfys insight:

Kína nagy szolgálatot tett a világnak azzal, hogy megvette a használt műanyagokat. 30 év alatt 80 milliárd dollárt fizetett a 170 millió tonna anyagért. Ennek most vége, és ezzel negyedére eshet a felvevőpiac.

 

Érdekes, hogy a nagy “termelők” maguk is importálnak! Mi lesz a válaszuk? Kevesebb műanyag? Jobb hasznosítás? Több mehet a tengerekbe?

 

Hogy érinti ez a változás azt az ígéretes vállalkozást, hogy az óceánokból begyűjtik a műanyagot?

 

#China #USA #Netherlands #Germany #Belgium #Canada #plastic #waste #environment #recycling

No comment yet.
Curated by Pál Kerékfy
collaboration expert, CIO, mathematician, university teacher

I share my experience in collaboration, IT service management, risk & security with students and others.

My blog:

https://kerekfypal.blog