Get Started for FREE
Sign up with Facebook Sign up with X
I don't have a Facebook or a X account
 Your new post is loading...
Your new post is loading...
Scoop.it!
This chart hows total annual household waste produced in selected countries. 
No comment yet.
Sign up to comment
Scoop.it!
In the "Statement of Principles on Access to Evidence and Encryption," Five Eyes claimed "encryption is vital" to economies and for protecting information, but added that these protections are also being abused by "child sex offenders, terrorists and organized crime groups to frustrate investigations and avoid detection and prosecution." "Privacy laws must prevent arbitrary or unlawful interference, but privacy is not absolute," the Five Eyes partners wrote. "It is an established principle that appropriate government authorities should be able to seek access to otherwise private information when a court or independent authority has authorized such access based on established legal standards." "Governments should not favor a particular technology; instead, providers may create customized solutions, tailored to their individual system architectures that are capable of meeting lawful access requirements."
Pál Kerékfy's insight:
Azt kéri a Five Eyes 5 országa (Amerikai Egyesült Államok, Egyesült Királyság, Ausztrália, Kanada és Új-Zéland), hogy a gyártók önként adjanak lehetőséget a törvényes hozzáférésre a titkosított adatokhoz. Nem szólnak konkrét technológiáról, sőt, ki is emelik, hogy nem akarnak ilyet előírni, hanem rábízzák a gyártókra a megoldást. Mi van, ha nem? Akkor jönnek majd szigorú törvények! Nehéz kérdés ez… Nyilván nem akarhatjuk, hogy semmibe vehessék a bűnözők a törvényeket – tehát módot kell találni a titkos anyagaik elolvasására. Mi a baj ezzel? Ha teljesen megbízom az államban, hogy nem fog jogtalanul kutakodni, akkor is maradnak komoly aggályaim. Az egyik: a jogértelmezés, ami időnként tud nagyon “rugalmas” lenni. A másik: a legnagyobb titkosszolgálatoktól is ki szoktak szivárogni információk és eszközök. Ha nekik van kulcsuk, akkor előbb-utóbb másoknak is lesz. Ebből a szempontból tetszik, hogy a gyártóra bízzák a megoldást. Ha más és más módszert választanak, kevesebb kárt okoz a kiszivárgott bejutási módszer. Jó megoldás nincs… #FiveEyes #Australia #UK #USA #NewZealand #Canada #backdoor #security #encryption
Scoop.it!
At least 1 in 3 Aussies prefer face-to-face for the following types of transactions: renewing driver’s licence or passport, applying for benefits payments, obtaining building/construction permit.
Pál Kerékfy's insight:
Egy év alatt 29%-ról 49%-ra nőtt azoknak az aránya, aki az online kommunikációt kedvelik leginkább. Néhány területen elég sokan szeretnek személyesen találkozni az ügyintézővel: jogsi vagy útlevél megújítása, segélyek kérvényezése, építési engedélyek.
A teljes tanulmányban még négy ország elemzése található: a Fülöp-szigetek, Malajzia, Új-Zéland és Szingapúr.
#Australia #NewZealand #Philippines #Malaysia #Singapore #Unisys #government #digital
|
Scoop.it!
A large share of countries around the world are now using Chinese AI surveillance technology, including facial recognition technology, in full or in part. This is according to a report by Carnegie Endowment for International Peace. Many countries are combining Chinese tech with U.S.-made surveillance tech, among them the U.S. and China themselves, but also India, Australia, Brazil and several European countries. Many countries in Latin America, South-East Asia, Africa and the Middle East are relying on Chinese technology alone after participating in the Belt and Road initiative, as are Japan, Italy and the Netherlands.
Pál Kerékfy's insight:
Érdekes, sőt meglepő! Mely országok hagyatkoznak teljesen kínai technológiára a polgáraik mesterséges intelligenciával (pl.: arcfelismerő rendszerrel) való megfigyelésében? Nem mind meglepetés, Latin-Amerika, Délkelet-Ázsia, Afrika és a Közel-Kelet szinte várható volt. De Hollandia, Japán és Olaszország? Az, hogy az USA a sajátja mellett kínait is használ, és Kína a sajátja mellett amerikait is, kevésbé lep meg. Az a statisztika is érdekes kérdéseket vet fel, hogy a hatalomgyakorlás módja és a nagyközönség szisztematikus megfigyelése között milyen a kapcsolat. A liberális demokráciák vezetnek. (Persze, ennek simán lehet annyi az oka, hogy több pénzük van effélére.) Annak fényében, amivel állandóan vádolják a kínai technológiai cégeket és az ország vezetését (és valószínűleg nem alaptalanul), meglep, hogy a fejlett nyugati demokráciák kínai technológiára támaszkodnak egy ennyire kritikus területen. Mi lehet ennek az oka? Nincs valódi alternatíva? A cikk szerint a három nagy amerikai cég (IBM, Palantir és Cisco) csak kullog a sokat bírált Huawei mögött. Ami azt illeti, a Palantirnak sem kell a szomszédba mennie egy kis erkölcstelen módszerért: http://collaboration.kerekfypal.blog/p/4095150120/2018/03/07/evek-ota-titokban-figyelik-new-orleans-lakoit-a-palantir-technologiajaval #China #USA #Huawei #Palantir #IBM #Cisco #Kína #Hollandia #Netherlands #Italy #Olaszország #Japan #AI #surveillance #facial
Scoop.it!
When designing or revamping a digital workplace, CIOs and other IT leaders must navigate a complex variety of demographic, role-related and attitudinal factors.
Pál Kerékfy's insight:
Felmérték, hogy különböző élethelyzetű emberek hogyan viszonyulnak az elektronikus (digitális) munkakörnyezethez. Öt csoportba osztották őket életkor, a technológiához való viszony, az irodai vagy otthoni munka preferálása, az eszközhasználat és más szempontok alapján.
Ilyen helyzetekre, ilyen viszonyulásra érdemes felkészülniük a munkáltatóknak. Egyik csoportot sem jó figyelmen kívül hagyni!
#Gartner #Digital #Smart @Gartner @itangohu #workplace #workforce #USA #UK #Germany #Singapore #France #Japan #Australia
Scoop.it!
Previously, we delivered each program by itself, with its own change plan, its own communications plan, and its own definition of success. But we knew that rolling out several large programs that way in rapid succession would create too much complexity for the front line, reducing the odds of reaching our goal. We decided instead to pull major initiatives into single “packages of change,” each around a core theme. That way, from the frontline perspective, the program would feel like a single, predictable piece of change rather than multiple disparate, overlapping changes.
Pál Kerékfy's insight:
Nagyon fontos dolgok hangzanak itt el a digitális átállás motivációiról és végrehajtásáról, valamint a dolgozóktól (vezetőktől) elvárt változásokról. Jól kapcsolódik ahhoz, amit a digitalizációról az elmúlt négy hétben írtam. https://palkerekfy.wordpress.com/2016/06/30/irany-a-digitalis-vilag/ #digital #change #ChangeManagement #CommonwealthBankofAustralia #bank #banking #competition
|
Már majdnem elértük az éves 1 milliárd tonnát! Szép eredmény, ugye?
Az ENSZ Környezetvédelmi Programja (United Nations Environment Programme) elemzése szerint évente ennyi élelmiszer megy veszendőbe. Átfutottam a 100 oldalas tanulmányt,és arra jutottam, hogy alapos, tudományos munka, sok-sok szakember tudásán és munkáján alapszik, ezért érdemes komolyan venni.
A mellékelt ábra olyan nagy országok adataiból készült, amelyek esetében nagy vagy közepes az eredmények megbízhatósága. Az országok többsége nem tartozik ebbe a körbe, ezért jó lenne az adatgyűjtést egységessé és megbízhatóvá tenni.
Milyen érdekességeket látok az adatok között?
Az eredmények azt mutatják, hogy a háztartásokban veszendőbe menő élelmiszer több, mint a vendéglátás és a kereskedelem együttes “termése”.
Azt írják: ha az elpazarolt élelmiszer egy ország lenne, akkor a harmadik legnagyobb lenne az üvegházhatású gázok kibocsátása terén.
Úgy gondolom, hogy van itt még egy érdekes probléma. A gazdaság bűvös száma a GDP (a bruttó nemzeti termék), valójában nem ad valós képet arról, hogy mennyire jól működik egy ország gazdasága. Hogy jön ez ide? A feleslegesen megtermelt élelmiszer minden költsége (beleértve a hulladék kezelését is) gazdasági eredményként jelenik meg, vagyis növeli a GDP-t (ahogy minden más feleslegesen vagy károsan végzett tevékenység is)..
#waste #food #foodwaste #China #India #USA #Australia #Spain #Japan #Germany #France #UK #Russia #UNEP #UnitedNations #environment #környezetvédelem